>>> Pdf változat

IRÁNYMUTATÁS A MAGYAR KATOLIKUS HITOKTATÁS   EGYES MUNKAÜGYI, JOGI   VALAMINT   FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEIRŐL

„Menjetek, és tegyetek tanítványommá minden népet…”

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

 

2014. szeptember 1.


TARTALOMJEGYZÉK

 

BEVEZETÉS  

I. FEJEZET: AZ IRÁNYMUTATÁS CÉLJA, HATÁLYA  

II. FEJEZET: JOGFORRÁSOK RÖVIDÍTÉSEI, FOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK  

III. FEJEZET: A HITOKTATÁS EGYES SZERVEZETI SZABÁLYAI  

IV. FEJEZET: A KATEKÉTA SZEMÉLYE – A KATEKÉTA SZEMÉLYÉVEL SZEMBEN ELVÁRT KÖVETELEMÉNYEK  

V. FEJEZET: A MUNKAVÁLLALÓ HITOKTATÓK KÉPESÍTÉSI FELTÉTELEI, BESOROLÁSA, KÉPZÉSEI  

VI. FEJEZET: A HITOKTATÓK JOGVISZONYA  

VII. FEJEZET: JAVADALMAZÁS ÉS EHHEZ KAPCSOLÓDÓ MÁS SZABÁLYOK  

VIII. FEJEZET: A HITOKTATÁS EGYES SZERVEZÉSI, FINANSZÍROZÁSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYAI  

IX. FEJEZET: ZÁRÓ ÉS FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK  

1. számú melléklet  

2. számú melléklet  

3. számú melléklet  

 

 


BEVEZETÉS

Az Egyház célja és feladata, hogy Jézus evangéliumának hirdetője legyen. „A Katolikus Egyház őrzi a hit letéteményét a tanítás, a szentségek és az apostoliság által. Az Egyház Istennek ezen ajándékaival tud cselekedni és növekedni. Mint krisztusi közösség szolgálja az embereket, közvetíti nekik Krisztus üdvözítő szavait és tetteit.”

„A misszió az egyház alapvető feladata. Minden tagja osztozik abban a felelősségben, hogy teljesítse Krisztus parancsát és elvigye a Jóhírt minden embernek. Az Egyház igehirdetésével az ember örök üdvösségén munkálkodik, de a világ haladását is szolgálja.”

„A katekézis az Ige szolgálatának része. Az embert egész életében elkísérő folyamat, amely a tanítás és a nevelés által bevezeti a keresztény életbe és támogatja őt a hit elmélyítésében. A katekézis a keresztény közösség pasztorális tevékenységének állandó és központi eleme.”

„A katekézis célja, hogy a Szentlélek kegyelme által az embert elvezesse Jézus Krisztus személyéhez, aki által „a régiből új emberré válik”; beavassa az Ő életébe, hogy „egészen bensőséges kapcsolatba kerüljön az Úrral”; közösségre lépjen Jézus Krisztussal és Általa az Atyával. Úgy Éljen, gondolkodjon, döntsön és cselekedjen, mint Jézus Krisztus.”

A Katolikus Egyház (a továbbiakban: Egyház) alapvető célja, hogy Jézus evangéliumának hirdetője legyen, és ebből következően kötelessége, hogy erre a feladatra összpontosítson: „Az Egyház tudja, hogy legjobb erőit kell bevetnie a hitoktatásba, nem kímélve sem fáradtságot, sem gondot, sem anyagi áldozatot.” A katekézisnek tehát meg kell kapnia a kedvező feltételeket, hogy ki tudjon bontakozni – ez a megfelelő helyet, időt, segédeszközök [...] használatát jelenti...".

A katekézis felelőse a Tanító Egyház megjelenítője, a püspök, minden egyházmegye megyés főpásztora. Az ő felelőssége, joga és kötelessége, hogy a hitoktatással kapcsolatos kérdésekben döntsön és rendelkezzen. A hitoktatás ugyanakkor minden egyes egyházmegyének, és minden egyes plébániának, a hitoktatásban tevékenyen részt vállaló szerzetesrendeknek és más egyházi intézményeknek közös ügye is.

A fentiekből következően szükségesnek látszik, hogy az egyes egyházmegyék püspökei a hitoktatással kapcsolatos egyes munkaügyi, más jogi és finanszírozási kérdésekben közösen döntsenek, és egységesen járjanak el, figyelembe véve a magyar világi jog vonatkozó rendelkezéseit is.

Az Iránymutatás célja, hogy az egyházmegyék számára segítséget nyújtson a katekézis megszervezésében, az egységes eljáráshoz irányt adjon munkaügyi, jogi és finanszírozási kérdésekben. Ennek keretében ajánlásokat tesz a hit- és erkölcstan oktatására, a fakultatív, valamint a plébániai hitoktatásra vonatkozóan. Továbbá megadja a katekéta, hitoktató személyére vonatkozó javasolt szempontokat.

A katekézis ügyéről való gondoskodás magában foglalja – többek között – a hitoktatók képzését, alkalmazását, a róluk való lelki, szellemi és anyagi gondoskodást, a hitoktatás megfelelő körülményeinek kialakítását, azok fenntartását, valamint a hitoktatáshoz szükséges felszerelések, segédeszközök biztosítását.

A katekézis átfogó iránymutatásai A Katekézis Általános Direktóriumában, illetve az annak alapján készült Magyar Kateketikai Direktóriumban találhatók meg.

Az ebben az Iránymutatásban foglaltak a hitoktatásban tevékenyen részt vállaló szerzetesrendek és más egyházi intézmények számára is iránymutatást jelentenek.

Az előzőek alapján a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az ide vonatkozó korábbi szabályzat hatályon kívül helyezésével jogilag kötelező szándék nélkül a következő ajánlásokat teszi.

 


I. FEJEZET:
AZ IRÁNYMUTATÁS CÉLJA, HATÁLYA

1.  Jelen Iránymutatás (a továbbiakban: Iránymutatás) célja, hogy – figyelembe véve a hitoktatási rendszer sajátosságait – a hitoktatás egyes munkaügyi, jogi és pénzügyi kérdéseit egyházi rendelkezésként megállapítsa annak érdekében, hogy valamennyi magyarországi egyházmegyében, és az ott működő szerzetesrendeknél azonos szabályok szerint biztosítsák a hitoktatás törvényes hátterét, a megfelelő személyi, tárgyi és más feltételeket, illetve körülményeket.

2.  Az Iránymutatás hatálya kiterjed:

a)  a kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatásra /4. ga) pont/, továbbá,

b)  a fakultatív: iskolai és plébániai hitoktatásra /4. gb) és 4. gc) pont és 4. h) pont/, valamint,

c)  a szentségek vételére történő fölkészítés néhány, az iskolai hitoktatással kapcsolódó területeire

d)  azokra a személyekre, akik számára az Iránymutatás a hitoktatással összefüggően jogot, kötelezettséget állapít meg.

 

 

 

II. FEJEZET:
JOGFORRÁSOK RÖVIDÍTÉSEI, FOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

 

3.  Az Iránymutatásban előforduló/hivatkozott jogforrások rövidítése, illetve rövidített megnevezése a következő:

a)  egyházi rendelkezés(ek): egyetemes és részegyházi, valamint más egyházi jogforrás,

b)  Mt.: a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény,

c)  Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

d)  Nkt.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

e)  EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

4.  Az Iránymutatás alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

a)  MKPK: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia,

b)  MKPK HB: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Hitoktatási Bizottsága,

c)  katekéta: Magyar Kateketikai Direktórium bevezetőjének 6. pontjában meghatározott személy,

d)  katolikus iskola: a Nkt. szerinti az az oktatási- nevelési intézmény (óvoda, általános iskola, stb), amelynek katolikus egyházi jogi személy a fenntartója,

e)  nem katolikus iskola: a Nkt. szerinti az az oktatási- nevelési intézmény (óvoda, általános iskola stb.), amelynek egyéb jogi személy a fenntartója,

f)  iskola: a katolikus iskola és nem katolikus iskola együtt,

g)  iskolai hitoktatás:

ga) állami általános iskolában és hatosztályos gimnázium 7. és 8. évfolyamán folytatott kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatás,

gb) katolikus iskolában folytatott hitoktatás, végül

gc) más felekezetű, alapítványi, nemzetiségi, általános iskolában és középiskolában folytatott fakultatív hitoktatás, valamint a más nem állami és állami általános iskolákban folyó fakultatív hitoktatás,

h)  plébániai hitoktatás: a Nkt. hatálya alá tartozó azoknak a gyermekeknek, tanulóknak a plébánián (vagy más erre alkalmas helyen) tartott fakultatív hitoktatása, akik számára a hittanórá(ka)t a nem katolikus iskolában hely (vagy más feltétel) hiánya miatt nem lehet megtartani (59, 66. pont).

i)  hitoktatás: az iskolai hitoktatás és a plébániai hitoktatás együtt,

j)  munkavállaló világi hitoktató: az a nem pap, szerzetes személy, aki a hitoktatási tevékenységet az Mt. szerinti munkajogviszony keretében munkaszerződés alapján munkavállalóként látja el,

k)  katolikus iskolában munkavállaló világi és nem világi hitoktató: a j) és az mb) pontban írt személy akkor, ha őt a megyéspüspök rendelkezése alapján a katolikus iskola alkalmazza,

l)  óraadó világi hitoktató: az a nem pap, szerzetes személy, aki a hitoktatási tevékenységet a Ptk. szerinti polgári jogviszony keretében megbízási szerződés alapján óraadóként látja el,

m)  nem világi hitoktató: az a pap, szerzetes, aki hitoktatási tevékenységet végez, ezen belül

ma)   dispozíciós nem világi hitoktató: a pap, valamint az a szerzetes, aki elöljárójától kapott dispozíció alapján végzi a hitoktatást,

mb)   munkavállaló nem világi hitoktató: az a szerzetes, aki a j), illetve az k) pontban írt szerződés alapján végzi a hitoktatást,

n)  óraadó nem világi hitoktató: az a szerzetes, aki az l) pontban írt szerződés alapján végzi a hitoktatást,

o)  hitoktató: a j)- n) pont alá tartozó hitoktatók együtt,

p)  munkavállaló hitoktató: a j)-k) és az mb) pont alá tartozó hitoktatók együtt,

q)  óraadó hitoktató: az l) és az n) pont alá tartozó hitoktatók együtt,

r)  hitoktató plébánosa: az a plébános, akinek a plébániájának illetékességi területén a hitoktató a hitoktatási tevékenységet végzi,

s)  hitoktatási engedély: missio canonica az az engedély, amelyet a hitoktató plébánosának kérésére az Egyházi Törvénykönyv 805. kánonja alapján a megyéspüspök ilyen irányú tevékenység végzésére ad. Az engedély kiadásával vagy visszavonásával kapcsolatos jogvita eldöntése végett – peren kívüli rendezés hiányában – kizárólag a hatáskörrel rendelkező és illetékes egyházi bírósághoz lehet fordulni. A világi bíróság a missio canonica-val kapcsolatos semmilyen vonatkozásban nem rendelkezik hatáskörrel. (vö.: A elkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 8 .§-a)

t)  hitoktatási referens: az a személy, akit a megyéspüspök az egyházmegye adott esperes kerületébe a 7. pontban írt feladatok ellátására nevez ki,

u)  hitoktatási tanácsadó: az egyházmegyei megbízott, a hitoktatási referens, a hitoktatási szakmai munkatárs, a hittanóra ellenőr, a hitoktatási szakfelügyelő stb., akinek feladat - és jogkörét a saját és a hitoktató munkaszerződése, illetve megbízási szerződése tartalmazza.

 

 

III. FEJEZET:
A HITOKTATÁS EGYES SZERVEZETI SZABÁLYAI

 

Az egyházmegyei megbízott, a hitoktatási referens

 

5.  Minden egyházmegyében lehetőség szerint legyen egy, a megyéspüspök által kinevezett egyházmegyei megbízott, aki kapcsolatot tart az MKPK munkatársaival, az MKPK HB-val, és meghatározott feladatkörben segíti, felügyeli a hitoktatási referensek munkáját.

6.  Az egyházmegye minden esperes kerületében lehetőség szerint legyen egy, a megyéspüspök által kinevezett felelős személy, hitoktatási referens, vagy hitoktatási koordinátor.

7.  A hitoktatási referens, vagy a hitoktatási koordinátor, nagy városokban a plébánoshoz rendelt koordinátor kapcsolatot tart az esperes kerülethez tartozó plébániák papjaival, az ottani hitoktatókkal, iskolai vezetőkkel,   és felügyeli a hitoktatással kapcsolatos adminisztrációs rend működését.

8.  A hitoktatás, illetve a hitoktatók munkájának ellenőrzését a hitoktatási referens(ek) végzi(k). Ennek keretében különösen ellenőrzi(k), hogy minden hitoktató a megyéspüspök által jóváhagyott hittan-tanterv szerinti tanmenet alapján tartsa meg az órákat.

 

 

Egyéb szabályok

 

9.  A hitoktató plébánosa a plébániájának területén a hitoktatással kapcsolatos ügyben saját hatáskörben dönt, vagy az ügyet/problémát – annak jellegétől függően – az egyházmegye/szerzetesrend vezetője elé tárja.

10.  Az egyházmegye vezetője szükség és lehetőség szerint gondoskodik a hitoktatás megfelelő körülményeinek és feltételeinek biztosításáról. Ebbe – közreműködőként – bevonja a plébánost, a hitoktatót, a szerzetesrendi elöljárót, az iskola vezetőjét, a hitoktatási tanácsadót. A körülmények biztosítása az EMMI rendelet 182/A. - 182/B §-ai alapján történik.

 

 

IV. FEJEZET:
A KATEKÉTA SZEMÉLYE – A KATEKÉTA SZEMÉLYÉVEL SZEMBEN ELVÁRT KÖVETELEMÉNYEK

 

11.  „A katekéta Krisztus és az egész közösség szakavatott tanúságtevője, és szolgálatát a keresztény közösség nevében, püspöki küldetéssel végzi. A katekéta az Egyház nevében működik, mint a Szentlélek ajándéka a közösség számára. Ezért a közösség szeretete, megbecsülése, támogatása és imája övezi őt.” „A prófétai hivatás a katekétától szilárd, egyházias lelkiséget, komoly doktrinális, módszertani felkészültséget és nagyon mély szeretetet követel Isten és a felebarátok iránt.”

11.1.  A katekétával, hitoktatóval szemben elvárt általános és együttes követelmények:

11.1.1.  élő hittel kell rendelkeznie,

11.1.2.  elkötelezett keresztény, aki aktív tagja a plébánia közösségének,

11.1.3.  a keresztény közösség bizalmát élvezi,

11.1.4.  jól együtt tud működni a plébánosával, illetve a többi hitoktatóval,

11.1.5.  átfogó képe van az Egyház kateketikai szolgálatáról,

11.1.6.  becsületes, kiegyensúlyozott, kulturált, imádságos lelkületű, áldozatkész,

11.1.7.  missziós lelkületű, aki kész az evangelizációra, közösségépítésre, a gyerekek, fiatalok, felnőttek, szülők megszólítására.

11.2.  A felnőttek katekétájával szemben támasztott további együttes követelmények:

11.2.1.  a felnőttek hitének ismerete,

11.2.2.  a felnőttek hit-fejlődésének ismerete,

11.2.3.  felnőttek hitben kísérésének, nevelésének módszertani ismerete,

11.2.4.  életkori-, állapotbeli sajátosságokból fakadó feladatok ismerete.

11.3.  A családok katekétájával szemben támasztott további együttes követelmények:

11.3.1.  családok mai helyzetének, kihívásoknak, örömöknek, erősségeknek az ismerete,

11.3.2.  a családon belül hitélet segítése,

11.3.3.  szülők pedagógiai és kateketikai feladatainak segítése,

11.3.4.  keresztény nevelés kateketikai támogatása,

11.3.5.  segítse a családok bekapcsolódását a plébánia közösségébe.

11.4.  Az ifjúság katekétájával szemben támasztott további együttes követelmények:

11.4.1.  fiatalok élethelyzetének, kérdéseinek, problémáinak ismerete,

11.4.2.  közösségi élet kialakításának,

11.4.3.  befogadó közösség kialakítása, segítése,

11.4.4.  biztos ismeret és kialakított készségek a fiatalok lelki vezetésére,

11.4.5.  készség és képesség az értékek, normák hiteles vonzó átadására.

 

11.5.  Az általános iskolások katekétájával szemben támasztott további együttes követelmények:

11.5.1.  gyerek fejlődési fázisainak és jellemzőinek ismerete,

11.5.2.  gyermeki értékrend és szimbólumrendszer ismerete, megértése,

11.5.3.  új módszertani ismeretek elsajátítása,

11.5.4.  gyerekek bevezetése az Egyház imaéletébe.

11.6.  Az óvodások katekétájával szemben támasztott további együttes követelmények:

11.6.1.  Jézus-központúság kialakítása,

11.6.2.  életkori sajátosságok ismerete,

11.6.3.  óvodások imaéletének kialakítása,

11.6.4.  óvodai hitre nevelés módszertanának ismerete.

 

 

V. FEJEZET:
A MUNKAVÁLLALÓ HITOKTATÓK KÉPESÍTÉSI FELTÉTELEI, BESOROLÁSA, KÉPZÉSEI

 

12.  A munkavállaló hitoktató (4. p) pont) esetében a kötelezően választható hit- és erkölcstan, katolikus iskolák és fakultatív hitoktatásban az alábbiakat kell figyelembe venni:

12.1.  Az állami fenntartású intézményekben 2013. szeptember 1-től a hit- és erkölcstan oktatását végző „hitoktatónak, hittanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel kell rendelkeznie.” (Nkt. 32.§ (1) bekezdésének h. pontja).
Cél az, hogy a fakultatív hitoktatásban is felsőfokú képesítéssel rendelkezők oktassanak.

12.2.  Azzal a hitoktatóval, aki megkezdte a főiskolai vagy egyetemi hitoktatói tanulmányait, és azt várhatóan a szerződésben meghatározott, normál képzési időn belül befejezi, határozatlan idejű munkaszerződést lehet kötni. Szerződéskötési feltétel, hogy igazolja tanulmányainak megkezdését.

12.3.  Ha az utasítást adó személy a hitoktató plébánosa, ő határozza meg a hitoktató órabeosztását (hittanóráit). Más esetben a megbízó, egyházi jogi személy vezetője határozza meg, figyelembe véve az EMMI rendelet 182 /B. §-ában foglaltakat.

12.4.  Minden hitoktató számára elengedhetetlen, hogy missio canonicaval rendelkezzen.

12.5.  Minden egyházmegye saját belátása és előmeneteli rendszere alapján bérezi a hitoktatókat a Mt. törvényi előírások betartása alapján, szem előtt tartva a Pedagógus I. kategóriát. Ha a hitoktató több településen, illetve plébánián lát el szolgálatot, az útiköltségét a megállapodásuk alapján megtéríthetik.

12.6.  A hitoktató részt vesz a meghirdetett továbbképzéseken, a meghatározott programokon, továbbá háromévente lelkigyakorlaton, a vele kötött szerződésben foglaltak szerint. (Lásd az 2. számú mellékletet.)

 

 

 

VI. FEJEZET:
A HITOKTATÓK JOGVISZONYA

 

Az egyházmegye/szerzetesrend által alkalmazott hitoktatók munkajogviszonya

 

13.  A nem katolikus iskolában munkavállaló hitoktató munkáltatója az egyházmegye, illetve a szerzetesrend (vö.: 4.j), és a 4.mb) pontban foglaltakkal).

14.  A hitoktatóval munkaszerződést kell kötni, ha

a)  teljes munkaidőben (ajánlásként heti 22-26 hittanóra), vagy

b)  részmunkaidőben (ajánlásként heti 22 óránál kevesebb, de 10 órát meghaladó hittanóra) történik a foglalkoztatása.

15.  Az egyházmegye/szerzetesrend a hitoktatót (hittanárt) egy vagy több plébánia területén való szolgálatra alkalmazza. A hitoktató munkavégzésének helyeit a munkaszerződésben rögzíteni kell.

16.  Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkavállalót az adott egyházmegye által megállapított munkabér illeti meg, a bérkialakításnál szem előtt tartva a Pedagógus I. kategóriát (lásd Ntv. 7. számú melléklete). Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén, a bértábla alapján megállapított havi bér arányos része jár. (Lásd az 1. számú mellékletet.)

17.  A hitoktatóval szemben a munkáltatói jogokat eltérő rendelkezés hiányában a megyéspüspök, gyakorolja, a munkaszerződésben meghatározott más személynek lehet szakmai utasítási jogosultsága.

18.  A hitoktató közvetlen felettese a plébános. Ő határozza meg a hitoktató munkabeosztását és hittanóráit. Amennyiben a közvetlen felettes nem a hitoktató plébánosa, akkor a szerződésben a plébános személyét és jogkörét is meg kell határozni. Amennyiben a hitoktató az egyházmegye által fenntartott oktatási intézmény alkalmazottja, akkor az intézmény vezetője a számára biztosított jogkörben hivatott eljárni.

A tanulócsoportonkénti heti 1 órás hit- és erkölcstan oktatását az állami fenntartású intézményekben az EMMI rendelet 182./B §-a alapján az intézmény szabályozza.

19.  A kötelező hittanóra számát az egyházmegye vezetője határozza meg, a kötelezően választható hit- és erkölcstan esetében az érvényben lévő állami jogszabályokban megfogalmazottak a kötelezőek. A teljes munkaidőben foglalkoztatott hitoktató hittanóráinak ajánlott   száma heti 22-26 óra, tényleges munkaideje heti 40 óra. A részmunkaidőben foglalkoztatott hitoktatóé a munkaszerződésében meghatározott tényleges kötelező óraszám részarányosan kiszámolva. Ez magában foglalja a megtartott hittanórákat, a felkészülést, a hitoktatással kapcsolatos egyéb feladatokat, továbbá a továbbképzések idejét.

20.  A hitoktató évi rendes szabadsága az Mt.-ben meghatározott alapszabadság, valamint a munkaszerződésben meghatározott pótszabadság pedagógusokéval megegyező szabadság illeti meg azzal, hogy a pótszabadság terhére – a pedagógusokra megállapított esetkör mellett – a munkáltató a működési körébe tartozó egyéb munkavégzést a hitoktató részére elrendelhet. A nyári tábor és egyéb foglalkozások a kateketikai szolgálat részét alkotja.

21.  A tanórák megtartása fokozott védelmet élvez, ezért a hitoktató főszabályként évi rendes szabadságát a tanítási szünetekben veheti ki.

 

  

Az óraadó hitoktatók megbízási jogviszonya

 

22.  A hitoktató megbízója az egyházmegye, illetve a szerzetesrend (vö.: 4. q) pontban foglaltakkal).

23.  A hitoktatóval megbízási szerződést akkor lehet kötni, ha a heti kötelező óraszáma megfelel a Ntv.-ben az óraadó tanárra megállapított óraszámnak. Ez idő szerint a hitoktatóval megbízási szerződés akkor köthető, ha a heti hittanóráinak száma legfeljebb 10 óra (Ntv. 4 § 21. pontja).

24.  Az egyházmegye/szerzetesrend a hitoktatót/hittanárt egy vagy több plébánia területén való szolgálatra bízza meg. A hitoktató hitoktatási/teljesítési helyeit a megbízási szerződésben rögzíteni kell.

25.  A megbízási szerződést írásba kell foglalni.

26.  A megbízási szerződés alapján az óradíj a ténylegesen megtartott órák után jár. Amennyiben a hitoktató megjelenik az iskolában és az óra önhibáján kívül marad el, úgy az elszámolható.

27.  A hitoktató részére utasítást a megbízó és a megbízó által a megbízási szerződésben megjelöltek szerint a hitoktató illetékes plébánosa adhat. Amennyiben az utasítást adó személy nem a hitoktató plébánosa, akkor a szerződésben a plébános személyét és jogkörét meg kell határozni. Az állami fenntartású intézmények vezetőjével a törvényi szabályozásnak megfelelően együttműködik a hitoktató (EMMI rendelet 182./B. §-ának (10) – (11) bekezdése).

 

 

Az egyházmegye/szerzetesrend által alkalmazott hitoktatók munkaviszonyával és az óraadó hitoktatók megbízási jogviszonyával kapcsolatos közös szabályok

 

28.  A hitoktató munkaszerződése, illetve megbízási szerződése a megyéspüspök által megadott hitoktatási engedéllyel válik érvényessé. A hitoktatási engedély mindig egy évre szól. Hitoktatási engedély nélkül hitoktatás nem végezhető.

29.  Betegség vagy más rendkívüli esetben a hitoktató köteles a munkáltatót/megbízót, illetve a közvetlen felettesét/utasításra jogosultat azonnal értesíteni akár telefonon, akár személyes üzenettel, hogy megfelelő helyettesről lehessen gondoskodni.

30.  A munkaszerződésben/megbízási szerződésben a felek megállapodhatnak, hogy a szerződés bármelyik fél részéről milyen felmondási idővel, milyen esetben mondható fel a tanév vége előtt. Ha erről a szerződésben nincs rendelkezés, az Mt., illetve a Ptk. előírásai az irányadók.

31.  Azzal a hitoktatóval, aki megkezdte a főiskolai vagy egyetemi hitoktatói tanulmányait, és azt várhatóan a szerződésben meghatározott, normál képzési időn belül befejezi, megbízási szerződést, vagy munkaszerződést lehet kötni. Szerződéskötési feltétel, hogy igazolja tanulmányainak megkezdését.

32.  Ha az utasítást adó személy a hitoktató plébánosa, ő határozza meg a hitoktató órabeosztását (hittanóráit). Más esetben a megbízó, egyházjogi személy vezetője határozza meg, figyelembe véve az EMMI rendelet 182 /B. §-ában foglaltakat.

33.  Amennyiben a hitoktató hitoktatási engedélye visszavonásra kerül, vagy nem kerül meghosszabbításra, ezen körülmények bekövetkezte esetén a megbízónak, illetve a munkáltatónak megnyílik az Mt. szerinti rendes, illetve Ptk. szerinti felmondási joga.  

34.  A szerződést a munkáltató rendkívüli felmondással, a megbízó azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a hitoktató nem tesz eleget a 11.1. >  és a 12.6. pontok alapján vállalt kötelességeinek, vagy a Katolikus Egyház tanításával ellentétes magatartást tanúsít.

35.  A szerződésben a feleknek vállalniuk kell, hogy jogaikat jóhiszeműen, egymással együttműködve gyakorolják és arra törekszenek, hogy a jogvitákat megelőzzék. A vitát elsősorban egymás között igyekeznek megoldani, ennek keretében egyezségre törekszenek.

36.  A hitoktató konkrét feladatait a vele kötött szerződés, illetve annak melléklete tartalmazza.

37.  A szerződésben nem érintett kérdésekben a jelen Iránymutatás, az ehhez kapcsolódó megyéspüspöki rendelkezés, ha ilyet ad ki, a vonatkozó más egyházi előírások, továbbá a munkaszerződés tekintetében az Mt., a megbízási szerződés vonatkozásában a Ptk. az irányadó. Az Iránymutatást és az ehhez kapcsolódó megyéspüspöki rendelkezést a munkavállalóval, illetve a megbízottal tudomásul vétel végett meg kell ismertetni és ennek tényét igazoltatni szükséges. Minderről a vonatkozó szerződésben utalás kell.

 

 

Katolikus iskolában alkalmazott hitoktatók munkajogviszonya

 

38.  Katolikus iskolában alkalmazott világi és nem világi hitoktató munkáltatója a katolikus iskola (vö.: 4.k) pontban foglaltakkal). A hitoktató a tantestület tagja. A hitoktató munkaszerződésében a hitoktató plébánosának a feladat és jogkörét is meg kell határozni.

39.  A katolikus iskolában alkalmazott világi és nem világi hitoktató munkajogviszonyára az egyházmegye/szerzetesrend által alkalmazott hitoktatók munkaviszonyára vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

40.  A katolikus iskola által alkalmazott hitoktatóra a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre a Ntv. vonatkozó, hatályos előírásait kell alkalmazni.

 

 

 

A dispoziciós nem világi hitoktatók jogviszonya

41.  Az egyházi személyek (papok, szerzetesek) a hitoktatást munkaviszonyban vagy sajátos egyházi szolgálati viszonyban, dispozíció alapján végezhetik.

42.  A sajátos egyházi szolgálati viszonyban hitoktatók elöljáróik dispozíciója alapján egyházi személyként végzik a hitoktatást. Velük sem munkaviszonyt, sem megbízási jogviszonyt nem létesít az egyházmegye, illetve a szerzetesrend. A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatásra vonatkozó hatályos jogszabályi követelményeknek (Nkt. 32. § (1) bekezdésének h) pontja) azonban meg kell felelniük.

 

 

Mi

nden hitoktatóra vonatkozó általános feladatok és kötelezettségek

 

43.  A hitoktató feladatait – ha részére hitoktatási engedély szükséges, annak birtokában – a hitoktatást szabályozó és más egyházi rendelkezéseknek megfelelően, lelkiismeretesen köteles teljesíteni, figyelembe véve a megyéspüspökének, illetve a szerzetes elöljárójának rendelkezéseit, a plébánosa konkrét döntéseit (vö. a 9. ponttal), az MKPK irányelveit, katolikus iskola esetében az iskola igazgatójának utasításait, valamint a vonatkozó világi jogszabályokat.

44.  A hitoktató köteles tanmenetet készíteni, haladási naplót és tanuló-nyilvántartást vezetni, amely lehet elektronikus formátumú. Óravázlatot akkor kell készítenie, ha ezt a vele kötött szerződés, illetve annak melléklete tartalmazza. Az egyházmegyéje által kért adatszolgáltatásokat köteles időre és pontosan elkészíteni,   leadni, érte felelősséget vállalni és megküldeni az egyházmegyének.

45.  A hitoktató a hittanórákon kívül lehetőség szerint, diákjaival közösen vesz részt vasárnapi diákmisén, továbbá a hittancsoport közösségi rendezvényein, a vele kötött szerződésben foglaltak szerint.

 

 

 

VII. FEJEZET:
JAVADALMAZÁS ÉS EHHEZ KAPCSOLÓDÓ MÁS SZABÁLYOK

 

Általános szabályok

 

46.  Minden egyházmegye saját döntése és az általa meghatározott előmeneteli rendszere alapján bérezi a hitoktatókat a Mt.-ben foglaltak betartása alapján, szem előtt tartva a Pedagógus I. kategóriát. Ez alól kivételt jelentenek a katolikus iskolában az intézménnyel munkaviszonyban álló munkavállalók. Esetükben az Ntv. 3. számú melléklete az irányadó.

47.  Az óraadó hitoktatók havi díja a ténylegesen megtartott óráknak a VIII./B. Fejezetben és az egyedi megbízási szerződésben meghatározott tényleges óraszám alapulvételével a megyéspüspök által meghatározott óradíjjal számított összege. (Lásd az 1. számú mellékletet.)

48.  A dispozíciós nem világi hitoktatók esetében a fizetett hittanórák maximális számát a megyéspüspök/szerzetesi elöljáró határozza meg. Ők a hitoktatásért járó javadalmat egyházi személyként veszik fel, amelyet a jogszabályokban meghatározott mértékű személyi jövedelemadó terhel. A szerzetesrend keretében hitoktató, vagyonközösségben élő szerzetes javadalmazásáról a rend szabályzata figyelembe vételével a szerzetes elöljáró dönt.

49.  A dispozíciós nem világi hitoktatók és a megbízásos hitoktatók részére a tanítási szünet idejére hitoktatási óradíj nem jár.

50.  A munkavállaló hitoktatókkal – kivéve a katolikus iskolákban munkavállaló világi és nem világi hitoktatókat – kapcsolatos munkaügyi teendőket, a bérszámfejtést, az óraadó hitoktatók díjával kapcsolatos elszámolásokat, az adóelőleg és a különböző járulékok levonását és befizetését, a nettó kifizetéseket, mindezekhez kapcsolódó más feladatokat a munkáltató, illetve a szerzetesrend végzi.

51.  A hitoktatók részére havi rendszerességgel, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkabért/megbízási díjat/javadalmat kifizetni.

52.  A hitoktató plébánosának kötelessége a tárgyhót követő hónap egyházmegyék által meghatározott napjáig bejelenteni   a hitoktatók munkáltatójának/megbízójának a hitoktatók által megtartott havi órák számát, illetve az időközben felmerült változásokat. A hitoktatók feladata a munkáltatójuknak/megbízójuknak bejelenteni, és ahhoz a megfelelő igazolásokat benyújtani, a lehető legrövidebb időn belül, mindarról az eseményről (pl. betegség), vagy változásról (pl. lakcím), amelynek munkajogi vagy pénzügyi vonzata van.

53.  A hitoktató plébánosa a hittancsoportonként vezetett haladási napló — amely lehet elektronikus formátumú is — alapján köteles igazolni a havi megtartott órák számát.

54.  A munkavállaló hitoktatók részére a megyéspüspök jutalmat állapíthat meg.  

 

A katolikus iskolák munkavállaló hitoktatóira vonatkozó eltérő szabályok

 

55.  A katolikus iskolákban munkavállaló világi és nem világi hitoktatókkal kapcsolatos munkaügyi teendőket, a bérszámfejtést és a kapcsolódó egyéb feladatokat a munkáltató iskola végzi.

56.  A katolikus iskolákban hitoktatási feladatot is ellátó pedagógusok kötelező óraszámába az ellátott hittanóra beszámítható.

57.  A katolikus iskolák tekintetében az 52. pont első mondatában foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az iskolában a hitoktatást olyan hitoktató végzi, akinek nem az iskola a munkáltatója.

 

 

 

 

VIII. FEJEZET:
A HITOKTATÁS EGYES SZERVEZÉSI, FINANSZÍROZÁSI ÉS ELSZÁMOLÁSI SZABÁLYAI

 

I.)  Katolikus iskolák hittanoktatása

A heti hittanóraszám, az óra megtartásának helye

58.  A katolikus iskolában heti két órában történik a hitoktatás.

59.  Katolikus iskolába járók részére mindkét órát ebben az iskolában kell megtartani.

 

A hitoktatási csoportok

szervezése

60.  A katolikus iskolákban a hittanórákat a tanítás rendjében, osztályonként kell megtartani.

61.  A katolikus iskolákban intézmény alkalmazásában álló hitoktatók esetében a hittan-napló szerepét a haladási és osztályozási napló tölti be. Akik nem a katolikus iskola alkalmazásában állnak, azoknak a haladási és osztályzási napló mellett vezetniük kell a hittan csoportnaplókat is — amely lehet elektronikus formátumú is.

 

 

I.)  Kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatása

A heti hittanóraszám, az óra megtartásának helye

 

62.  A hit- és erkölcstan oktatása heti egy órában történik (EMMI rendelet 182/ B. § (3) bekezdésének b) pontja).

 

A hitoktatási csoportok szervezése

63.  A hit- és erkölcstan oktatását az EMMI rendelet alapján kell megszervezni, a kialakított csoportok a tanév folyamán nem szervezhetőek át (EMMI rendelet 182/B §).

64.  Az állami fenntartású iskolákban a hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó adminisztráció a rendelet szerint történik (EMMI rendelet 182/B § (11) bekezdése).

 

 

I.)  Fakultatív hitoktatás

A heti hittanóraszám, az óra megtartásának helye

65.  A fakultatív hitoktatásban résztvevők hitoktatása lehetőség szerint heti két hittanórában történik. Az erkölcstan/hit- és erkölcstanoktatásban résztvevők számára szervezhető heti még egy fakultatív hittan óra.

66.  Nem katolikus iskolába járók heti két óráját lehetőség szerint az iskolában kell megtartani. Ha ez lehetetlen, akkor egyiket az iskolában, másikat a plébánián kell megtartani. Ha az iskolában fizikailag lehetetlen, vagy csak az órához méltatlan körülmények között lehet oktatni, akkor az órák a plébánián, vagy más arra alkalmas helyen tartandók meg.

67.  A plébániai hitoktatást elsődlegesen a plébánián kell megtartani. Ha ennek akadálya van, akkor a hitoktatás más arra alkalmas helyen is megtartható.

68.  A nem katolikus iskolákban általában évfolyamonként kell a hittancsoportot megszervezni. Önálló hittancsoport kistelepülésen akkor szervezhető, ha

500 fő lélekszámig  egy csoportban legalább 4-5 fő,

1000 fő lélekszámig  egy csoportban legalább 8-10 fő,

1000 fő felett    egy csoportban legalább 15 fő

hitoktatását végzi a hitoktató. Ennél kisebb létszámú jelentkezés esetén korosztályonként összevont hittancsoportokat kell szervezni.

69.  A 68. pont szerinti lélekszám meghatározásánál értelemszerűen csak a katolikus hívek számát kell alapul venni.

70.  Városokban a hittancsoportok szervezésére általános szabály, hogy önálló hittancsoport az iskolai hitoktatás esetén évfolyamonként akkor szervezhető, ha a hittanra jelentkezők száma a 15 főt meghaladja. Kisebb létszám esetén a pedagógiai elvek figyelembevételével 1-2., 3-4., 5-6., 7-8., 9-10.és a 11-12. osztályok összevonásával lehet a hittanórákat megtartani. Az iskolai hittanoktatásban szervezett hittancsoport addig működik önállóan, amíg a csoport létszáma a 7 főt meghaladja.

71.  A hitoktatási csoportokat a 68-70. pontban foglaltak szerint lehet megszervezni. Az ezektől való eltérést kérelemre – abban megjelölve az indokokat is – a megyéspüspök az egyház missziós küldetésének figyelembevételével engedélyezhet.

72.  A hittanórák megtartását, a hittanosok létszámát az egyházmegye, illetve a szerzetesrend által rendszeresített hittan-naplóban — ez lehet elektronikus formátumú is —   kell folyamatosan vezetni, a kiadott egyházi rendelkezések szerint. Az ilyen rendelkezés szerint kell ezeket a naplókat az egyházmegye által kijelölt szervezethez, személyhez, vagy a szerzetesi elöljáróhoz ellenőrzésre és elszámolásra megküldeni.  

 

I.)  Finanszírozás és elszámolás

73.  A hitoktatást az egyházmegye/szerzetesrend finanszírozza, felhasználva a Püspöki Konferencián keresztül a választható hit- és erkölcstan oktatáshoz, illetve a fakultatív hitoktatáshoz biztosított állami támogatást.

74.  Az állami támogatás igénylése, elszámolása az MKPK Titkárságán keresztül történik a hatályos állami jogszabályoknak megfelelően. A támogatás folyósításának feltétele, hogy az igényléshez és elszámoláshoz szükséges adatokat az egyházmegye/szerzetesrend – az MKPK Titkársága által a jogszabályok alapján meghatározott – határidőben megküldje az MKPK Titkárságának. Az adatok helyességért az egyházmegye/szerzetesrend tartozik felelősséggel.

75.  Az egyházmegye/szerzetesrend az általa kapott állami támogatást jogcímenként (fakultatív hitoktatás támogatása, választható hit- és erkölcstan átlagbér alapú támogatása, választható hit- és erkölcstan oktatás tankönyv támogatása, kis létszámú hit- és erkölcstan csoportok támogatása) elkülönítve tartja nyilván.

76.  Az állami támogatást az egyházmegye/szerzetesrend kizárólag a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően használhatja fel.

77.  Az igénylés, felhasználás, elszámolás dokumentumait az egyházmegye/szerzetesrend őrzi és mutatja be szükség szerint a helyszíni vagy az MKPK Titkárságán keresztül történő állami ellenőrzés során. Az igénylés vagy elszámolás adatainak módosulása, illetve a jogszabályban meghatározottaktól eltérő felhasználás miatt jelentkező visszafizetési kötelezettség az egyházmegyét/szerzetesrendet terheli.

 

 

 

IX. FEJEZET:
ZÁRÓ ÉS FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

 

78.  Ezt az Iránymutatást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2014. évi őszi teljes ülésén jóváhagyta, és határozatot hozott arról, hogy az Iránymutatás a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően kerüljön bevezetésre. Így az Iránymutatás 2014. szeptember 1. napjára visszamenőlegesen lép hatályba.

79.  Az Iránymutatás hatályba lépésével egyidejűleg az MKPK által a 2005/2006-os tanévtől bevezetett, a hitoktatás munkaügyi, jogi és finanszírozási szabályzata és annak időközi módosítása hatályát veszti.

80.  Ebben az Iránymutatásban foglaltak végrehajtásáról a megyéspüspökök és a szerzetesi elöljárók gondoskodnak.

81.  A szentségek vételére történő fölkészítés néhány, az iskolai hitoktatással kapcsolódó területeire vonatkozóan az Iránymutatással összefüggésben minden egyházmegye főpásztora hoz rendelkezést. (Lásd 3. számú melléklet)

82.   Ha valamelyik megyéspüspök az egyházmegyéjében különösen a helyi viszonyokra tekintettel az Iránymutatás tárgyával összefüggően az abban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapít meg, azt a jelen Iránymutatással együtt teszi közzé és alkalmazza, illetve alkalmaztatja. Ez irányadó az Iránymutatás 1. és 2. számú mellékletei szerinti tárgykörök tekintetében is.

 

 

Budapest, 2014. szeptember 1.

 

 

 Dr. Erdő Péter

 bíboros, prímás, érsek

 az MKPK elnöke

1. számú melléklet

 

AZ IRÁNYMUTATÁS 16. ÉS 47. PONTJAIHOZ 

 

 

A KATEKÉTÁK BÉREZÉSI RENDSZERE

 

 

 

1.  A bérezés alapját jelentő szakmai besorolás rendszere

Az Egyházmegye bértáblája figyelembe veszi a szakirányú végzettséget és a hitoktatásban eltöltött évek számát.

Azok a munkaszerződéses (főállású, illetve részmunkaidős) hitoktatók, akik nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel, de van középfokú végzettségük „A” kategóriába sorolandóak. 0-5 évig A1, 5 év 1 nap-10 évig A2, 10 év 1 nap-20 évig A3, 20 év 1 nap felett A4 kategóriába kell besorolni a hitoktatót.

Azok a munkaszerződéses (főállású, illetve részmunkaidős) hitoktatók, akik nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel, de van felsőfokú végzettségük „B” kategóriába sorolandóak. 0-5 évig B1, 5 év 1 nap-10 évig B2, 10 év 1 nap-20 évig B3, 20 év 1 nap felett B4 kategóriába kell besorolni a hitoktatót.

Azok a munkaszerződéses (főállású, illetve részmunkaidős) hitoktatók, akik rendelkeznek szakirányú végzettséggel, de állami fenntartású intézményben nem taníthatnak „C” kategóriába sorolandóak. 0-5 évig C1, 5 év 1 nap-10 évig C2, 10 év 1 nap-20 évig C3, 20 év 1 nap felett C4 kategóriába kell besorolni a hitoktatót.

Azok a munkaszerződéses (főállású, illetve részmunkaidős) hitoktatók, akik rendelkeznek főiskolai szakirányú végzettséggel „D” kategóriába sorolandóak. 0-5 évig D1, 5 év 1 nap-10 évig D2, 10 év 1 nap-20 évig D3, 20 év 1 nap felett D4 kategóriába kell besorolni a hitoktatót.

Azok a munkaszerződéses (főállású, illetve részmunkaidős) hitoktatók, akik rendelkeznek egyetemi szakirányú végzettséggel „E” kategóriába sorolandóak. 0-5 évig E1, 5 év 1 nap-10 évig E2, 10 év 1 nap-20 évig E3, 20 év 1 nap felett E4 kategóriába kell besorolni a hitoktatót.

A megbízásos hitoktatók bérezése megoszlik szakirányú hitoktatói végzettséggel nem rendelkezők és szakirányú hitoktatói végzettséggel rendelkezők csoportjára.

Egyházmegye papjai által végzett hitoktatás díjazása változatlan marad.

Egyházmegyénkben a missio canonica kiadásánál a megyéspüspök figyelembe veszi az egy tanévben a szakmai és lelki továbbképzéseken való részvétellel összegyűjtött pontok számát.

 

 

2.  A bérek

 

 

 

 

Munkaszerződéses (főállású, illetve részmunkaidős) hitoktatók bértáblája

Világiak hitoktatási bértáblája

Szakirányú végzettség nélkül

Hitoktatásban eltöltött évek

Középfokú végzettség

Felsőfokú végzettség

- 5 évig

A1

120 000

B1

140 000

5 év 1 nap – 10 évig

A2

126 000

B2

147 000

10 év 1 nap – 20 évig

A3

132 000

B3

154 000

20 év 1 nap felett

A4

138 000

B4

161 000

 

Hitoktatásban eltöltött évek

Szakirányú végzettség – KLIKben nem taníthat

Szakirányú felsőfokú végzettséggel – KLIKben taníthat

 

Középfokú végzettség

Főiskolai végzettség

Egyetemi végzettség

- 5 évig

C1

145 000

D1

180 000

E1

198 000

5 év 1 nap – 10 évig

C2

152 250

D2

189 000

E2

207 900

10 év 1 nap – 20 évig

C3

159 500

D3

198 000

E3

217 800

20 év 1 nap felett

C4

166 750

D4

207 000

E4

227 700

 

 

Megbízásos hitoktatók órabére

Megbízásos hitoktatók bérezése

Bruttó óradíj

Szakirányú hitoktatói képesítés nélkül

1500 Ft / tanóra

Szakirányú hitoktatói végzettséggel

1800 Ft / tanóra

 

 

Az Egyházmegye papjainak órabére

Az Egyházmegye papjai által végzett hitoktatási tevékenység díjazása nem változik.

 


2. számú melléklet

 

AZ IRÁNYMUTATÁS 12.6. PONTJÁHOZ 

 

 

 

A KATEKÉTÁINAK ELŐMENETI RENDJE

 

 

 

 

 

Tanévenként összegyűjthető 60 pont. Ez két 30-30 pontos részből áll, amelyek a következők.

 

 

 

1.  Szakmai képzések

 

 Hitoktatók továbbképzése (egy tanévben 4 alkalom) =  20 pont

 Koordinátorképzés (egy tanévben 3 alkalom) =  15 pont

 Áldoztatók, igeliturgiát tartók képzése (egy tanévben 2 alkalom) =  10 pont

 Katekumenátus konferencia (egy tanévben 2 alkalom) =  10 pont

 Egynapos egyéb hitoktatással kapcsolatos szakmai képzések =  5 pont

 Főiskolai, illetve egyetemi tanulmányok ideje, tanévenként =  30 pont

 

 

 

2.  Lelki képzések

 

 Egyházmegyei zarándoklat (egy tanévben 1 alkalo m) =  10 pont

 Egyházmegyei pedagógusnap (egy tanévben 1 alkalom) =  10 pont

 Hitoktatói lelkinap (egy tanévben 3 nap augusztus vége) =  15 pont

 Egyházi iskolák lelkinapjai (egy tanévben 1 alkalom) =  5 pont

 Lelkiségi mozgalmak vagy plébániai lelkigyakorlata egy alkalom =  5 pont

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. számú melléklet

 

AZ IRÁNYMUTATÁS 81. PONTJÁHOZ

 

 

SZENTSÉGFELKÉSZÍTÉSI, SZENTSÉGFELVÉTELI

RENDELKEZÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1